A katalán-aragóniai királyság székhelyén utánajárunk mi dolguk a konzuloknak Barcelona grófjával, és bünteti-e a törvény, ha a hajósnép macskát lop. Megnézzük a Santa María del Mar templomot, „A Tenger Katedrálisát”, a középkori tőzsdepalotát, amely a XIX. század végére festőiskolává avanzsált, ahol Picasso is tanult. Mielőtt a katalán szecesszió nyomába erednénk visszaugrunk a múltba, a Museu d’Art de Catalunyaban katalán muzeológus barátunk kalauzolásával tekintjük meg a X-XIII. századi pireneusi kolostorok legszebb freskóit – megmenekülésük külön történet! Eusebi Güellt, a katalán szecesszió mecénását sokan ismeritek, de vajon hányan jártatok a Güell elképzelése alapján gyára mellé épített munkáskolónián, ahol Gaudí templomot épített, és belülről is ő maga fejezte be?  Tarragonában, az egykori Hispania Citerior fővárosába római falak, tengerparti amfiteátrum fogad, innen indulunk Poblet cisztercita kolostorához, (Világörökség!), ahova a mi Beatrix királynénk utolsó útja vezetett. De nem a miénk!

Montblancba azon a napon érkezünk, amikor az egész város ünnepel. Akik velünk voltak Gubbióban tudják milyen lehet, még ha itt a torony nem is fából, hanem emberekből épül. És mint ott, az év legkülönlegesebb napján, itt is a polgármester várja a kaviartot.

Ugye kézenfekvő, hogy a zsivajt ki kell pihennünk, erre pedig mi lehet jobb, mint egy családi pincészet, ahol a katalánok pezsgőjét, a cava-t közelebbről is meg kell vizsgálnunk. Vallbonában, a gótikus cisztercita apácakolostorban I. Jakab és Árpádházi Jolán nyomait keressük, aztán útrakelünk, hogy a Pireneusok lábánál megálljunk Ripollban, a legszebb román bencés kolostornál. (világörökség 5*)  A kolostor nemcsak a katalán történelem kiemelkedő helye, de itt tanult Gerbert d’Aurillac, a későbbi II. Szilveszter pápa, aki a koronát küldte Istvánnak. Tovább megyünk Queralbsba, ahonnan fogaskerekűvel jutunk el Vall de Núria egykori búcsújáró, ma üdülő, és síközpontjába. A háromezer méteres hegycsúcsok közötti festői völgyben lesz a szállásunk és megtudjuk, miről nevezetes a katalán szamár. Besalúban egy középkori városkába csöppenünk, ezeréves bástyás hídon kelünk át a Fluvia folyón, az óvárosban gótikus utcákon és tereken bolyongunk, alámerülünk a múltba ott, ahol egykor a katalán zsidó asszonyok merültek alá a tökéletes állapotban megmaradt románkori mikvében (rituális fürdő).

A hegyekből a tengerpartra ereszkedünk, Cadaques festői halászvároskájába – Utrillo, Picasso, Bunuel, Man Ray kedves helyére –  hát hol laknánk, ha nem itt?

Port Lligatban megnézzük Salvador Dali házát, és visszatétünk Barcelonába, hogy a múlt után a város XXI.századi arcával is megismerkedjünk, az Olimpiai várossal és a rozsdás hajótetemekkel csúfított siralmas városrész helyén épült jacht kikötővel.

Innen indulunk haza.