Olaszország – a csizma sarka Szent titkok nyomában…

Dél-itáliai barangolás Mikulás templomától a Grál kastélyán át Mihály arkangyal barlangjáig Csorba Lászlóval a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójával

Archívum Utazás

2012-09-08

Olaszország

A nagyobb térképért kattintson a linkre

Szeptember 8. szombat- érkezés Bariba innen busszal Alberobelloba
Szeptember 9. vasárnap – városnézés BaribanAz ókori Apulia – a mai Puglia – tartomány fővárosa egyben a kereszténység egyik legnépszerűbb szentje, Miklós mürai püspök kultuszának központja is, hiszen csontjai itt, az Adriai-tenger partján magasodó román katedrálisban nyugszanak. S mi köze a mi ajándékosztónknak – aki Szvjatoj Nyikoláj néven a pravoszlávok legnépszerűbb szentje – Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz? Csorba professzor úr majd elmeséli.  A hamisítatlan délszaki hangulatot árasztó óváros sikátoraiban barangolva jutunk el a San Nicola diBariba, ahol nemcsak az apúliai román katedrális-építészet alapformáit tanulmányozzuk vele, de a kaviart most sem tagadja meg önmagát: előveszik nekünk a templom kincstárából azt a különleges ereklyetartót (négy oroszlán-lábon álló, tornyos ezüst ládikát), amelyet a magyar címer díszít. Persze nem véletlenül, hiszen Erzsébet királyné vagy a fia, Nagy Lajos király rendelte meg. Miért rendel valaki Visegrádról nemesfém ötvösmunkát Bariban? – újabb rejtély, amelyről ismét csak a helyszínen rántjuk le a leplet.

 A déli Adria kiköő?je már a normann időszakban virágzott, de fénykorát a Hohenstaufen-dinasztia idején élte, amikor II. Frigyes egyszerre ült a dél-itáliai királyok és a német-római császárok trónján. Ennek emlékét őrzi a gyönyörű Castello Svevo.  A várlátogatás élményére a katedrális látványa teszi majd fel a koronát.
Délután utazás busszal Alberobellóba
Varázsváros – nincs párja sehol a világon!!! Mintha a mesebeli törpék házait nagyította volna föl hirtelen egy jótékony tündér, olyan furi élmény a csúcsos tetejű trulloelnevezésű építmények százai között sétálni a dimbes-dombos utcákon. Az UNESCO Világörökség listáján is szereplő város állítólag egy ravasz adócsalásnak köszönheti egyedülálló látványát. A település hűbérurai ajánlották a lakosoknak, hogy tiszta kőből, minden kötőanyag nélkül építkezzenek, így hol kerek, hol négyszögletes házaikat – ha közeledtek a Bourbon királyi udvarnak a füstadót  behajtani hivatott adószedői – pillanatok alatt törmelékkupacokká lehetett szétbontani. Persze az Acquaviva grófok nem önzetlenül ajánlották a trükköt, hanem hogy a nápolyi kincstár helyett maguk zsákmányolhassák ki parasztjaikat. Ma az idegenforgalom újra benépesíti a Monti és az Aia Piccola negyedeket és a sátortetős házikók sora egyike Dél-Itália legkülönösebb látványainak.
Szeptember 10. hétfő
 Utazás Materába
 10.00-12.00 között séta a barlanglakásos negyedekben (sassi)
 Ki ne emlékeznék Pier Paolo Pasolini világhírű filmje, a Máté evangéliumalegszuggesztívebb képsoraira: a szegények és nyomorultak közé leereszkedő názáreti valami egészen különleges sziklaváros környezetében szembesül a világ fájdalmával… Nos, az akkoriban Olaszország legnagyobb nyomornegyedének számító terület (ezért is vonzotta Pasolinit) ma az UNESCO Világörökség címével kitüntetett hely, amely az ókortól folyamatosan használt település,  Itália ma legnagyobb szabadtéri múzeuma. Megnézzük a templomokat és barlanglakásokat, bejárjuk a Civitá, a Sasso Barisano és a Sasso Caveoso városrészek labirintusos sikátorait, legfestőibb részleteit.
 12.30-14.00 utazás Castel del Monteba
 II. Frigyes várkastélyának megtekintése
  Irodalmi délutánra készülünk, beleolvasunk Umberto Eco halhatatlan remeke, A rózsa neve első fejezetébe, ahol az apátság központi tornyát írja le a bolognai professzor.  Ott állunk majd a szupertitkos épület előtt, tökéletes nyolcszögletűtornyának mind a nyolc szögén újabb nyolcszögletű kisebb tornyok szimmetrikus sora. Hogy II. Frigyes miért ilyennek álmodta? Ezt csak találgatja a történettudomány, azt feltételezi, hogy a Szentföldet is megjárt uralkodó alighanem a Szent Grál elképzelt titkos kastélyát álmodta ide az apúliai táj egyik, mértanilag elképesztően pontos háromszögletű dombtetejére. A titok akkor tárul fel, ha búcsúzóul beleolvasunk a császár verseibe… – hiszen személyében az egyik első olasz költőt is tisztelhetjük…
15.00-17.00 utazás Troiába (katedrális)
Az egykori dél-itáliai normann királyság gazdagságáról az apúliai román dómok látogatásakor alkothatunk némi fogalmat. Közülük is a troiai katedrális stílusában elsőpillantásra ismerősnek látszik – különösen azoknak, akik már látták a pisai Templomtér szépségeit és így fölismerhetik annak ihlető hatását. Amikor Könyves Kálmán királyunk állítólag megtiltotta a boszorkányüldözést, Oderisio da Benevento kiformálta a főbejárat és a jobboldali portál bronz kapuinak sárkány-fogantyúit és olyan jelenetekkel borította a felületeket, mint a kódexek miniatúrái – újjáteremtve az eredeti bizánci formákat a sok egyéb hatást egybeolvasztó dél-itáliai környezetben.
 Este: szállás a közeli Foggiában
 Szeptember 11. kedd
 8.00-10.00 utazás Monte S. Angelóba
 10.00-11.30 a barlangszentély megtekintése
 „Il nostro San Michele! Il nostro capitano!” [Szent Mihályunk! Vezérünk!] – kiáltja századszor is monoton fejhangon egy erős hetvenes nagymama a zarándokcsoport élén, amint ereszkednek alá a szent barlang belsejébe… Másfélezer éve elmúlt már, hogy a szentéletű Lőrinc sipontumi püspök idelenn a mélyben magával Mihály arkangyallal találkozott – vagy vélte úgy, hogy találkozott… – mindenesetre a Monte Gargano népszerűsége azóta töretlen. A sipontumi longobárdok mindenesetre a vihar villámaiban lángoló karddal megjelenő Mihály arkangyal segítségének tulajdonították a rivális görögökkel vívott csatában aratott győzelmüket, amit idővel a pápaság a latin szertartású katolicizmus diadalakánt ünnepelt a görög szertartású ortodoxia fölött – megalapozva ezzel Monte Gargano vezető helyét a nyugati világ széléig (Mount Saint Michel, Normandia) húzódó Mihály-szentélyek sorában. Követve a zarándokokat, leérünk a szentélybe, melynek ragyogó ékessége, az arkangyal márvány mása Andrea Sansovino vésőjét dicséri. Fölfelé jövet elmélkedhetünk a talán legősibb nyugat-európai zarándokhely vonzerejének alakulásán, hiszen a tenger fölött 800 méter magasan elterülőfennsík átelleni pontján, San Giovanni Rotondo városkájában korunk szentje, Padre Pio sírja manapság már több milliós tömegeket vonz, mint Lourdes vagy Fatima.
12.00-től utazás Bariba, közben:
13.00 megállás Barlettában (ebéd, kis lötyögés a városban – híres bronz császárszobor)
Mindenki ismeri a római Colosseumot, az antik világ legépebben fönnmaradt cirkuszi épületét – és néhányan talán azt is tudják, hogy Néró császár egykori szobráról kapta nevét, mivel mellette állt az uralkodót ábrázoló kolosszus. Egykor minden római császárról készült hasonló méretű egészalakos portré – de napjainkra csak néhánynak maradtak meg a darabjai. Egyetlenegy áll már csak a világon, Valentinianus császáré. 1205-ben a velencések  rabolták el Konstantinápolyból  és a 4. keresztes hadjáratból hazatérve kirakták Barlettában. Körbejárni igazi időutazás az ókortól napjainkig! Ráadásul ez a bronz óriás bizonyára látta Ettore Fieramoscát is, amint 1503 egy februári reggelén 11 olasz bajtársával kivágtatott a város határába, hogy a „barlettai kihívás” eredményeképpen összeaprítsa az olasz vitézségen gúnyolódó francia lovagokat…
15.00 megállás Traniban (dóm)
Talán a legszebb fekvésű román dóm Dél-Itáliában – a mélykék tenger szédületes horizontja elé hófehér mészkőből varázsolt tiszta katedrális-forma…
21.40 indulás Bp-re