1. nap,  június 8.

Kora délelőtt érkezünk Pisaba, és máris Piombino felé vesszük az irányt, innen hajózunk át Elbára. Portoferraioban ilyenkor ragyogó azzurro égbolt várja az érkezőket, a mélykéktől minden árnyalaton át a mélyzöldig villódzó tenger, píneák, pálmák, agávék és kaktuszok, sziklák és homokpadok, hegycsúcsok és homokfövenyek. Ez Elba, a Tirrén-tenger minden szépségét egybehalmozó toszkán sziget, ahol a Villa dei Muliniban választ kaphatunk azokra a kérdésekre, hogy miként láthatta a sziget csodáit az, aki egykor Moszkvától Madridig uralta a fél világot, ám most ide száműzték a bécsi kongresszuson táncoló, győzteshatalmak??? Mire gondolt Napoleon, amikor rezidenciája ablakából kipillantott a kék végtelenbe, amelyen túl valahol a francia partokat rejtette a párás távlat?

Visszahajózunk, hogy még kiélvezhessük a csodás szállodánkat a szomszédos Follonicaban.

2.nap, június 9.
Ezt a napot a tengernek, a napnak, a barátkozásnak és a chiantinak szenteljük. 

3. nap. június 10.
A  Sant’Antimo apátságba készülünk, amely minden túlzás nélkül Toscana legszebb bencés apátsági temploma. A  szőlő- és olívabirtokok közé ékelődött XII.századi templom úgy illeszkedik a tájba, mint a Brunello di Montalcino a gyomorba. Vagy inkább az apátság exkluzív receptje alapján készült Sant’Antimo sört szeretnétek megkóstolni szőke és borostyánsárga változatban?
Különösen elszánt kaviártosok beavatást nyerhetnek az ókeresztény Szent Antimus mártír-aktájának részleteibe.
 

Ezután San Galganoba tartunk. Ki ne ismerné Artúr király kelta legendaköréből a „kard a kőben” motívumát? Az lesz Britannia királya, aki a kardot a kősziklából és az üllőből kirántja. De hogyan kerül ez a motívum Dél-Toscana közepébe, a Monte Siepi dombon álló kápolnába? Mert bizony a kard ott van benn a kőben! Ki vágta bele és miért? És az vajon igaz-e, hogy a szikla előzékenyen vajjá változott a gesztus idejére, hogy azután visszaszilárdulva őrizze mindmáig a vasat? Lenn a síkságon a monumentális ciszterci gótikus apátsági templom romjai tető nélkül is hirdetik a középkori ember örök vágyakozását a fentről remélt kegyelemre.

4. nap, június 11.
San Gimignano a Tornyok városa, a kubisták Mekkája.  A városi palotákból kiemelkedő 13 óriási torony elénk rajzolja az ágyú megjelenése előtti középkori itáliai város arculatát. Ha kimész a konyhába, hogy főzz a családnak egy fazék spagettit, vigyázz, nehogy a tányérodba nyilazzanak a szomszéd toronyból!!!

Certosa di Firenzeben a karthauziak monumentális kolostorában a folyosókon elképzelhetjük a némán suhanó szerzeteseket, a cellákban az imádkozással telt hosszú órákat, magányos éveket, és a heti egyszeri találkozókat a refektóriumban, ahol isten szolgái ugyan hallgatagon, de legalább együtt ebédeltek.  Lassan hét évszázada már, hogy ez az épületegyüttes a néma barátok birodalma. Tényleg tudtak ők bármit is, amit a modern korok embere nem? Kérdés, hogy, ha bejárjuk a reneszánsz stílusban komponált tereket, rájövünk-e arra, miért is szerette annyira Petőfi a költőtárs, Eötvös József kolostori ihletésű regényét? A firenzei Certosa falait többször is körbedühöngte a történelem, de hiteles kezek őrzik egykori hangulatát. Ma a ciszterci rend kezeli.

 

Csapataink harcban állnak és bár nem ígérjük, de bizakodunk hogy bejuthatunk a  Villa del Poggio Imperiale-ba,  a Medici nagyhercegek villájába, ami zárt a közönség előtt, de minket érdekel, hiszen a mecénások nem csupán Firenze szívében, a Pitti-palotában tartották udvarukat, hanem a múló századok során bűbájos villák egész láncolatát építteték meg a várost övező dombvidéken. Ezek egyik legszebbike ez. az úgynevezett Császárdomb villa, amelyik nevét  a 17. század elején kapta, amikor Mária Magdolna osztrák főhercegnő, II. Ferdinánd német-római császár és magyar király húga, itt tartotta az udvarát.  

Délután a firenzei belvárosban sétálunk, estére pedig  fölvillannak a Battistero, a Duomo, a Campanile, a Palazzo Vecchio, az Uffizi és a Ponte Vecchio fényei.

5.nap. június 12.

Firenze
Meglepetésekkel

6. nap, június 13.
 

Mensola , San Martino templom
E bájos egyházban két szokatlan kérdésre is feleletet kapunk. Az első: lehet-e egy zsoldosvezér kedvenc virága az ártatlanságot szimbolizáló liliom? És a második: szokott-e  István király kukkolni?

Ha az esztergomi királyi palotában található főpapi dolgozószoba – a Studiolo – hires Erények-freskói valóban a quattrocento valamelyik firenzei műhelyének alkotásai, akkor valahol bizonyára rokon-képeknek is kell lenniük a szép Toscanában. És talán éppen Pratóban? Prato – Vinci Leonardo da Vinci múzeum. A korszakos zseni szülővárosában álló múzeum gazdag választékát kínálja a csodagépek rajzainak és modelljeinek…

De ami talán még különlegesebb az Olaszország egyik legjelentősebb kortárs múzeuma. Hogy építészetileg is lenyűgöző, az sem véletlen, hiszen Zaha Hadid és Maurice Nio tervezték, akik egy futurisztikus gyűrűt álmodtak a régi épület köré.

Este még Firenzében bóklászhatunk, de másnap,  a  reggeli után  indulunk a reptérre, Pisába.