Olyan betegsége ez a társadalomnak, amibe sok érintett belehalt már, mások viszont köszönik, jól vannak, pompásan érzik magukat…

Ahol a regnáló hatalom el tudja hitetni magáról, hogy örök és mindenható, ott az állam, mint gátlástalan ragadozó, zsákmányként, tehetetlen prédaként tekint az egyénre, akivel bármit megtehet. És nincs kibúvó, nincs pardon, nincs hely, ahova elbújhatnánk a karmai elől.”  (Ménes Attila)

Mindent a szőnyeg alá söpörtünk- mondta Máté Gábor rendező a darabról. “Éltem ezt a kort, az NDK a borzalom volt, rosszabb, mint Moszkva, nagyon sok emlékem van, ezeket szeretném beletenni az előadásba. “

Kedves kaviartosok! Mi tagadás a programjank bizony szubjektívek. Most sem történt más, mint hogy egyikőtök bíztatására megnéztem a Biharit. Másnap délelőtt pedig megkértem a színházat, hogy csináljanak egy előadást csak nekünk. Hátha elhiszitek, hogy ezt a darabot nem csak megnézni érdemes, hanem utána az alkotókkal is lesz miről beszélgetni.

Kitűnő karakterek, remek színészek, szeretném, ha ez az előadás azok közé a közös élmények közé tartozna, amelyeket még gyakran emlegetünk.