Skócia
Takács Ferenc irodalömtörténésszel
Zordon várkastélyok, zöld Felföld, nyüzsgő nagyváros, ködbe vesző régi dicsőség és messzire világító mai siker
Archívum Utazás
2016 augusztus 20-25
Edinburgh, Glasgow, a Skót Felföld, Loch Ness
A nagyobb térképért kattintson a linkre
En ma fin git mon commencement, „végemben a kezdetem” – így szól Stuart Máriának, a skótok balvégzetű királynőjének francia nyelvű jelmondata. A tűzben elégő és hamvaiból feltámadó főnikszre utal a mondás, arra a legendás madárra, amely akár Skócia jelképe is lehetne: elbukás és felemelkedés, pusztulás és újjászületés, vereség és diadal követi egymást Kaledónia ősi földjén, az ősinek a bölcsőjében születik a modern, s a legújabb is a régit őrzi és ápolja. A ködbe vesző régi dicsőség és a messzire világító mai siker országaként áll, egyelőre töprengve és habozva, a függetlenség küszöbén.
Nemzedékek olvasták élvezettel a nagy skót regényíró, Walter Scott regényeit, a Rob Roy-t, az Ivanhoe-t, a Waverley-t, s a skótok nemzeti költője, Robert Burns (John Anderson, szívem, John…) a miénk is, hiszen olyan nagy költőink tették őt fordításaik révén magyarrá, mint Arany János vagy újabb időkben Szabó Lőrinc. Történelmi szálak is fűznek egymáshoz. Régiek: Skóciai Szent Margit királyné, III. Malcolm hitvese, Magyarországon született 1045-ben, édesanyja magyar volt – öt skót király támadt a leszármazottjai között. De újabb kapocs is akad, s nem is akármilyen: Széchenyi Lánchídját, a modern Magyarország megszületésének jelképét skót mérnök tervezte, és skót mérnök építette meg.
Réginek és újnak, idegennek és ismerősnek, egzotikusan furcsának és megszokottan otthonosnak izgalmas elegye vár bennünket Skóciában: Edinburgh, a történelmi és mai főváros, középkori építészeti emlékeivel és vadonatúj parlamentjével; Glasgow, az ipari forradalom, a XIX. századi ipari és kereskedelmi felvirágzás emlékeivel, és élenjáró művészeti kultúrájával; a Felföld lélegzetelállító szépségű tájai és zordon várkastélyai. És persze a skót ételek-italok, közöttük az árpapálinka, amelyet whiskey-ként ismer a világ, s amelynek a neve kelta nyelven uisge beatha (ejtsd: áskuiba). Azt jelenti, hogy “az élet vize”, úgyhogy még a halott is felkel tőle és – inni kér. Találkozunk skót és magyar egyetemi tanárral, íróval-költővel, és persze elmegyünk a Loch Ness tóhoz is , Nessie-hez, a szörnyhöz. Talán előbújik, ha magyar szót hall…