Sétálunk az ősi városban Lhászában ahogy Őszentsége már jóideje nem teheti. Misztikus kolostorok után dzsippekbe szállunk, mert a magashegyeken és kékeszöld tavakon túl sztúpákkal és színes imazászlókkal a régi tibeti kultúra ősi tanújához Gyancébe és Sigacébe készülünk. A felhők fölött a buddhista világ, Nepálban a hindu mesék és a Kathmandu-völgy királyi paloták várnak. Szobrászok és tekercsképkészítők, zarándokok, nepáli kofák laknak itt ebben a középkori hangulatú, sokszínű forgatagban. Ha szerencsénk van még egy élő istennőt is látunk. Ha szembejön velünk biztos szárít hord és nem tévesztjük össze az ékszerektől roskadozó szövetruhás tibeti asszonyokkal.

A Himalája déli oldalán a curry illata vegyül a riksák tülkölésével, északon jakok legelésznek, és tésztaételek gőzölögnek. De mi megyünk tovább Indiába. Néhányotoknak az első, soha nem feledhető misztikus pillanat lesz a világ legrégebbi, Ninivével egyidős ma is élő városa Benáresz, másoknak a visszatérés öröme Siva városába. Aztán irány Rádzsaszthán, Dzsaipur rózsaszín városa a sivatag szélén, maharadzsa palotái körül ágyékkötős és színes turbános hinduk hajtják a tevéket és lovagolják meg az elefántokat.  Az a bizonyos nagy kaland, amire gyerekkorunk óta vágyunk.